MENÜ
Gyászolunk. Takács Csaba nincs többé.
Kevés olyan ember van, aki nemcsak része a közösség 22:45:34történetének, hanem maga is fáradhatatlanul írja azt. Elnök úr, ahogy mindannyian szólítottuk, ilyen ember volt. Az RMDSZ alapítójaként, leghosszabb ideig szolgáló ügyvezető elnökeként, majd a Communitas elnökeként életének legjobb éveit arra tette fel, hogy az erdélyi magyarságnak legyen hangja, ereje, jövője.
Ez a szív sokszor dobbant értünk. Dobbant helyettünk, amikor elfáradtunk. Hitt bennünk, amikor mi már kevésbé hittünk magunkban. Akkor is szolgált, amikor mások már félreálltak volna.
Takács Csaba azok közé tartozott, akik tudták: közösséget építeni nem egyetlen nagy pillanatban kell, hanem ezer apró, fáradságos döntésben. Szervezetet épített, embereket kapcsolt össze, vitákat simított el, reményt tartott életben. Sokszor csendben dolgozott, de munkájának hangja messzire hallatszott. Olyan ember volt, aki nem maga elé, hanem maga mellé hívta az embereket.
Az erdélyi magyar közösség ma gyászol. De a gyász mellett hálát is érzünk. Hálát azért az életért, amelyet a közösségnek áldozott. Hálát a kitartásért, a hűségért, a szolgálatért.
Isten nyugtasson Elnök úr! Emléked megőrizzük, munkádat folytatjuk.
Az RMDSZ saját halottjának tekinti Takács Csabát és ezúton is részvétét fejezi ki a gyászoló családnak.
