Az 1920-as évek végén kezdtek kibontakozni Csíkszeredában a székely népviselet, néptáncok, hagyományok, szokások felelevenítését, népszerűsítését célzó mozgalmak. Felismerte a székely népi hagyományok identitásőrző szerepét a Csíkvárdotfalván 1901-ben született Domokos Pál Péter, a későbbi néprajztudós is, aki 1926 őszétől a csíkszeredai tanítóképző tanára volt. A mindennapi életben is székely harisnyát és csizmát viselő néprajzkutató, valamint a fiatal értelmiségiek hagyományápoló, a ferencesek vallás- és erkölcsmentő törekvései támogatásra találtak a Szociális Testvérek Társasága – szürke nővérek – és a Katolikus Nőszövetség munkájában. Így született az Ezer Székely Leány Napja rendezvény megtartásának a gondolata, amely a népi hagyományok felelevenítése mellett a hitélet erősítésén alapuló székely közösségi identitás megtartó ünnepe legyen. Az első Ezer Székely Leány Napja ünnepséget 1931-ben tartották Stettner Andrea szociális testvér vezetésével. A második világháborút lezáró békeszerződések, a kommunista berendezkedés évről évre egyre szigorúbb rendeletekkel tiltotta be a vallási és a népi hagyományok ápolását támogató rendezvényeket, közöttük az Ezer Székely Leány Napját is. Az 1989–1990-es romániai rendszerváltás után László Pál, Csíkszereda polgármestere kezdeményezte az ünnepség újra megszervezését. 2000-ben az eseményt az időközben megalakított és Boros Károly csíktaplocai esperes vezette Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vállalta magára. 2008-tól Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tölt be hangsúlyos szerepet a szervezésben, arra törekedve, hogy az Ezer Székely Leány Napja a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepe legyen. A rendezvény programja immár hagyományosan magában foglalja a hagyományőrző csoportok, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos felvonulását a városban, majd az ünnepi szentmisét és egész napos műsort a csíksomlyói Nyeregben, amelyet kézműves vásár és népi mesterségbemutató is színesít.

Díjazzák a székely ruhában megjelent legnépesebb település résztvevőit, akik tiszteletbeli házigazdái lesznek a következő év rendezvényének.